Oldal nyomtatása

A LAKÁSVÁSÁRLÁSI ILLETÉKRŐL

Az lakásvásárlási illeték 4 millió forint értékhatárig vételár 2%-a, a négymillió forint feletti rész 4%-a.

Egyéb ingatlan ( garázs, telek, ipari, stb.) vásárlása esetén az illeték egymilliárd forint értékhatárig 4%, felette 2%

Amennyiben valaki elad egy lakást, majd vesz helyette egy újat, vagy cserél, egy éven belül, akkor csak a két ingatlan árának különbözete után ( a különbözet előjelétől függetlenül) kell megfizetnie az illetéket.

 

Telek vásárlás illetéke  4%, de ha valaki a telekre lakóház építését vállalja, az illeték fizetést a hivatal 4 évre felfüggeszti és ha 4 éven belül a tulajdonos az új ház jogerős használatba vételi engedélyét a hivatalnak bemutatja, az illeték törlésre kerül. Ellenkező esetben az illetéket büntető kamattal kell megfizetni.

Az adásvételi szerződést csak az illetékes földhivatalnak kell benyújtani, és az továbbítja a szerződést a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak. A NAV a megkapott szerződés alapján illeték előleget szab ki. Az illeték előleg alapja az adásvételi szerződés szerinti vételár. A végleges illeték kiszabása csak az után történhet, hogy az új tulajdonos tulajdonjogát a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba véglegesen bejegyezte. A végleges illeték kiszabásakor a hatóságnak jogában áll az ingatlant felértékelni és az illetéket saját értékelése alapján kiszabni.

 Nem kell illetéket fizetni új 15 millió forintig terjedő vételár esetén új építésű lakás vásárlása után. Kitétel azonban az illetéktörvényben, hogy csak azok kaphatnak mentességet, akik vállalkozóktól vásárolnak új építésű ingatlant. Vagyis ha egy magánszemély felépít egy lakást, majd úgy dönt, hogy eladja, a vásárlónak meg kell fizetnie az illetéket. A 15 - 30 millió forintos ingatlanértékig az illeték alapja a vételár 15 millióval csökkentett része. Használt lakás vásárlásához csak a 35 év alatti fiatalok kaphatnak illetékkedvezményt. Az első lakáshoz jutást támogatja így az állam 1999 óta. A lakásvásárlási illeték 50 százalékát, de legfeljebb 40 ezer forintot elengednek, amennyiben a fiatal az első lakását veszi meg. A kedvezmény csak nyolcmillió forint ingatlanértékig jár.

Egy éven belüli eladás és vétel:


*“Ha a lakásvételt és eladást egy éven belül bonyolítjuk le, azaz a másik lakástulajdont a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladjuk az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.

Ha a magánszemély vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Az illetékalap-kedvezmény csak magánszemély esetében alkalmazható, több eladás és vétel nem vonható össze, kivéve, ha ugyanazon lakástulajdont több részletben (tehát több szerződéssel) vásárolunk meg vagy adunk el. A jogszabály ugyanis nem a jogügyletek, hanem a lakások számához köti a kedvezményt. Fontos továbbá, hogy csak azonos jogok vétele és eladása esetén élhetünk a kedvezménnyel, azaz ha például tulajdonjogot adunk el és tulajdonjogot vásárolunk. Haszonélvezeti jog esetében ugyanazon tulajdonosnak és haszonélvezőnek kell az eladói és a vevői pozícióban is állnia. Az illetékjogszabály eltér az adójogszabálytól, azaz az eladónak és a vevőnek azonos személynek kell lennie, így például ha gyermekünk nevére vásárolunk, az általunk eladott lakás értéke nem számítható be!
A méltányossági kérelem
Lakás vagy más rendeltetésű ingatlan vásárlása esetén - hacsak nem részesülhetünk mentességben -, bizony igen megterhelő a nagy összegű illeték rövid időn belüli megfizetése. Ilyen esetekre azonban vannak fizetéskönnyítési, méltányossági lehetőségek is, mint a fizetési halasztás és részletfizetés. A kérelmet írásban kell benyújtani, 1500 forintos illetékbélyeggel. Pozitív válaszra akkor van esély, ha igazolt vagy valószínűsíthető, hogy az illeték azonnali vagy egyösszegű megfizetése a családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményekre is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene. A részletet vagy halasztást már megállapított illetékre lehet kérni, nincs tehát értelme a kiszabást megelőzően beadni a kérelmet. A kérelemben pontosan meg kell jelölnünk, hogy mit kérünk - hány havi halasztást vagy részletet, kamatmentesen kérjük-e, illetve milyen jövedelmi-vagyoni viszonyokkal rendelkezünk. Célszerű a kamatmentességet kérni, és a kérelemhez jövedelemigazolás is csatolandó. Az illetékhivatalnak arra is van joga, hogy a már megállapított illetéket a kötelezett kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, vagyonszerzési illeték esetén a megszerzett vagyon jellegére és a szerzés körülményeire figyelemmel mérsékelje vagy elengedje. Mivel ez a lehető legnagyobb kedvezmény, amit az illetékhivatal adhat, az indokolásának részletesebbnek kell lennie (ugyancsak 1500 forint illetékbélyeg ragasztandó rá, de lehet költségmentességet is kérni). E kérelmet az alapkérelembe kell belefoglalni, és azt is számításba kell venni, hogy a hivatal e kivételes lehetőséggel csak igen indokolt esetben él. Az elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye.
Illetékalap megállapítása
A fizetendő vagyonszerzési illeték mindig valamely érték - a bejelentett, vagy az illetékhivatal által megállapított forgalmi érték, illetve haszonélvezeti jog esetében a számított érték -, és a törvényben meghatározott illetékkulcs szorzata. Mindezekből következően cseppet sem mindegy, hogyan kerül megállapításra a forgalmi érték. A forgalmi értéket mindig az illeték fizetésére kötelezett fél köteles bejelenteni, így a szerződésben mindig meg kell jelölni, ellenkező esetben a hivatal úgyis nyilatkozattételre hív fel. Az adásvételi szerződésben a forgalmi érték a vételár, egyéb visszterhes szerződésben pedig (tartási, életjáradéki, ajándékozási) a felek által meghatározott érték. Az illetékhivatalnak minden esetben az azon a napon fennálló forgalmi értéket kell vizsgálnia, illetve megállapítania, amikor az ügy iratai hozzá beérkeznek. Első pillanatra ez hátrányosnak tűnik, hiszen számos esetben a hivatalok késedelmes ügyintézése e napot befolyásolja (például bizonyos földhivatalok köztudomású lemaradása). Erre vonatkozik az illetéktörvény azon szabálya, hogy ha e késedelem a hat hónapot meghaladja, és az illetékhivatal a bejelentett értéknél magasabb értéket állapít meg, a megállapított értéket mérsékelni kell a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben, de legfeljebb 50 százalékkal. Az illetékhivatal egyebekben a forgalmi értéket helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok alapján, illetve az ügyfél nyilatkozata ismeretében - szükség esetén külső szakértő bevonásával - állapítja meg. Az összehasonlító értékadatok közül mérlegelni köteles a település, illetve annak kisebb egysége (kerület) legalább 2 évet átfogó érték-meghatározóit, mint: a területen folyamatában növekvő vagy csökkenő ingatlanforgalmat vagy annak teljes hiányát, az ennek megfelelő értékadatokat, a térség értékadatait, a vizsgált ingatlanhoz térben és időben legközelebbi ingatlanszerzés adatait. Összehasonlítani elsősorban az azonos rendeltetésű ingatlanokat kell. Ha a településen összehasonlításra alkalmas ingatlan nincs, a forgalmi érték megállapításánál a térséghez tartozó hasonló adottságú települések ingatlanszerzési adatai is felhasználhatók. Az illetékhivatalt a forgalmi érték megállapításában - a bíróság határozatán kívül - semmi sem köti, így a szerző által készíttetett ingatlan-értékbecslői vélemény sem. A helyszíni szemlén készült jegyzőkönyvről másolat kérhető, míg a teljes iratanyagunkba való betekintést az összehasonlító értékadatok tekintetében az adótitokról szóló rendelkezések korlátozzák. Az illetékhivatal által megállapított forgalmi érték természetesen fellebbezhető a fizetési meghagyás kézhezvételét követő 15 napon belül.”


* idézet dr. Greskovics Zsuzsanna Mi Otthonunk folyóiratban 2001. 4.megjelent cikkéből